udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
18
találat
lapozás: 1-18
Intézménymutató:
Temesvár Társaság
1990. szeptember 17.
Szept. 17-én Temesváron 15 ezres tömeg tüntetett. Felolvasták a Temesvár Társaság felhívását: nem igaz az, hogy a városban egy éve kitört forradalom huligánok és magyarországi ügynökök műve lett volna. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./1990. október 19.
Temesváron a Temesvár Társaság tiltakozó tömegtüntetést szervezett, mintegy 15 ezer ember részvételével, megjelent és felszólalt Marian Munteanu is. /MTI/1990. október 28.
Temesváron okt. 26-28-a között emberi jogi konferenciát rendeztek külföldi szerveztek részvételével. Az emberjogi konferenciát a Heinrich Böll Alapítvány keretében létrehozott Romániai Emberi Jogi Bizottság szervezte. Hat szakcsoportban zajlottak a megbeszélések. Nicolae Gheorghe a cigányellenességről beszélt, ismertette a Mihai Kogalniceanu községben október elején végrehajtott cigányellenes pogromot. A magyar kisebbség helyzetéről Borbély Imre tartott előadást. /Emberjogi konferencia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15., A Hét (Bukarest), nov. 22./ A nemzetközi bizottság tagjaként érkező temesvári díszpolgár, Doru Braila feltartóztatása a határnál óriási felháborodást keltett. A marosvásárhelyi RMDSZ azzal a kéréssel fordult a konferenciát rendező Temesvár Társasághoz, hogy terjesszék a bizottság elé a hat marosszentgyörgyi letartóztatott ügyét. Az a bűnük, hogy márc. 20-án Marosszentgyörgyön megpróbálták feltartóztatni a görgényvölgyi, másodjára Marosvásárhelyre igyekvő "békés tüntetőket". /Szabadság (Kolozsvár), nov. 2./1990. november 8.
Temesváron nov. 8-án a Temesvár Társaság tartott nagygyűlést. Ismertették eddigi tevékenységüket. A kormánynak továbbított követeléseik /17 pontos beadványuk/ között szerepelt a demokratizálás meggyorsítása, az 1989. decemberi események vétkeseinek felelősségre vonása, a Securitate besúgói névjegyzékének nyilvánosságra hozása, a földtörvény megszavazása és a kormány lemondása. /Ferencz Károly: A kormány lemondását követelték. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./1990. november 8.
Több ellenzéki csoportosulás /köztük a Temesvár Társaság, a brassói November 15 Egyesület, a Társadalmi Dialógus Csoport/ megalakította a Polgári Szövetséget /Alianta Civica/. Az aláírók között van Ana Bladiana, Doina Cornea, Smaranda Enache, Gabriel Andreescu, Petre Mihai Bacanu, Octavian Buracu, Gabriel Liiceanu, Alexandru Paleologu, Mihai Sora, Stelian Tanase, Radu Enescu és Marian Munteanu. A Polgári Szövetség nov. 8-án sajtóértekezleten ismereti céljait. /Megalakult a Polgári Szövetség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./1992. március 27.
Márc. 27-29-én Temesváron Demokrácia és kollektív jogok címmel rendezett nemzetközi konferenciát többek között az RMDSZ, a Temisz és a Bodó Barna vezette Temesvári Kisebbségi Kutatócsoport. Meghívót küldtek 50 román szenátornak és képviselőnek, de alig jöttek el néhányan. A romániai németek és a Temesvár Társaság szintén távol maradt. A belga Ivo Petters keményen bírálta román kisebbségi politikát. /Népújság (Marosvásárhely), márc. 31./1992. július 7.
Temesváron a Temesvár Társaság rendezésében mintegy 25 ezer ember részvételével ellenzéki nagygyűlést tartottak, ahol elfogadták a temesvári kiáltvány szellemében készült felhívást. Felszólalt Corneliu Coposu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke is. /Temesvári Rádió, magyar adás, júl. 8., Temesvári felhívás szövege: Ring (Budapest), aug. 9./1992. december 14.
Corneliu Vadim Tudor szenátor, a Romania Mare Párt elnöke dec. 14-én parlamenti beszédében követelte az RMDSZ és a Temesvár Társaság törvényen kívül helyezését, mivel ez a két szervezet "államellenes tevékenységet folytat". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./1993. március 6.
A Románok Nemzeti Egységpártja be fogja perelni Tőkés Lászlót és az RMDSZ-t, mert a magyar kormánnyal aláírta azt a közleményt, amelyből kiderül, hogy az erdélyi magyarok szerves részét képezik a magyar nemzetnek. - A Román Szocialista Párt közleménye az RMDSZ törvényen kívül helyezését és Tőkés László püspöknek, az RMDSZ tiszteletbeli elnökének az országból kiutasítását követelte. Meglepő a Temesvár Társaság közleménye: Tőkés László püspököt nem tartják többé Isten szolgájának, tekintve, hogy nyilatkozataival az etnikumok közötti feszültséget szítja. /(k. zs.): Funar pártja beperli Tőkést. = Magyar Nemzet, márc. 6./1994. december 20.
George Serban, a Temesvár Társaság elnöke belépett a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpártba, egyúttal lemondott elnöki tisztségéből. Az alapszabályzat szerint ugyanis az elnök nem lehet politikai párt tagja. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 20./ 1995. március 3.
Az emberi jogok védelmére alakult Temesvár Társaság szervezésében bírók, jogászok vitatkoztak az államosított házakat érintő kérdésekről. A Legfelsőbb Bíróság idei 1. számú határozatában az ítéletek megsemmisítéséért fellebbezett azon bírósági határozatok esetében, amelyek révén államosított házak tulajdonosait visszahelyezték jogos birtokukba. Azzal indokolják határozatot, hogy az államosítást kimondó 1950/92-s dekrétum nem mond ellent az alkotmánynak. Valójában ellentmond a magántulajdont garantáló alkotmánynak, állapították meg Temesváron a jogászok. A veszély abban rejlik, hogy a helyi bíróságok törvényes ítéleteit a Legfelsőbb Bíróság felülbírálja. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./2000. március 11.
Márc. 11-én van tíz éve annak, hogy felolvasták a Temesvári Kiáltványt. Néhány pontját vehemensen elutasította az akkor szerveződő régi-új politikai elit. Különösen a 8. pont ütközött legyőzhetetlen ellenállásba. Eszerint a régi rendszer kiszolgálói két törvényhozási ciklus lejártáig ne tölthessenek be semmiféle közjogi tisztséget. A Temesvári Kiáltvány az első olyan dokumentum Romániában, amely önállóságot követelt a régiók számára. - Márc. 11-én fogják átnyújtani a Temesvár Társaság 1999. évi díjazottainak az elismerő okleveleket. /Tíz éve hangzott el a Temesvári Kiáltvány. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 11./2003. március 28.
Iosif Costinas földi maradványait találták meg az elmúlt napokban Temesváron. A neves temesvári publicista, újságíró, író, filmrendező, a Temesvár Társaság alapítója nyolc hónapja tűnt el temesvári lakásáról. Fennáll az a lehetőség, hogy Costinast valaki eltette "láb alól", ugyanis aktív résztvevője volt az 1989. decemberi forradalomnak, részt vett a Temesvári Kiáltvány pontjainak összeállításában, és 13 éve kutatta a forradalom vétkeseit. /Laslavic Tímea: Hogyan és miért halt meg Iosif Costinas? = Nyugati Jelen (Arad), márc. 28./2005. március 14.
Március 12-én Temesváron tartották a Temesvári Kiáltvány megszületésének 15. évfordulóján rendezett ünnepséget. Florian Mihalcea, a Temesvár Társaság elnöke az 1989-es rendszerváltás célját összefoglaló dokumentumnak nevezte a kiáltványt. A közönség éljenzéssel fogadta Mihály királyt és Anna királynét, Traian Basescu államfőt és Emil Constantinescu exelnököt. Basescu kifejtette, hogy a posztkommunisták, a visszarendeződés veszélye akadályozta a fejlődést, és megígérte, hogy mandátuma végén a gazdaság, a szociális kérdések és a jogegyenlőség terén pozitív lesz a mérleg. Mihály király figyelmeztette a román kormányzatot: a nemzetiségek egyenrangú állampolgárként való kezelése, a vallás- és szólásszabadság biztosítása, a magántulajdon tiszteletben tartása alapfeltétele a jogállamiságnak. A Temesvár Társaság a 2005-ös esztendőt az átvilágítás évének kiáltotta ki. /Pataky Lehel Zsolt: 2005 az átvilágítás éve. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 14./2005. június 21.
Néhány nappal ezelőtt 22 tekintélyes civil szervezet – közöttük a Polgári Szövetség, a Temesvári Társaság, a Pro Democratia, a Volt Politikai Foglyok Szövetsége – felhívással fordult az ország első számú méltóságaihoz. A rendszerváltásban vezető szerepet betöltő civilek azt követelik, hogy legalább most, tizenöt éves késéssel kezdődjön meg “A kommunizmus pere”. Azt követelik, hogy a kommunista rezsimben elkövetett bűntényeket és visszaéléseket – a meglévő dokumentumok alapján – az emberiség elleni bűntényekké, következésképpen elévülhetetlenekké nyilvánítsák. Továbbá a törvény erejével szögeznék le: semmisnek nyilvánítják a kommunista bíróságok összes politikai pereinek ítéleteit, az államelnök pedig a parlament előtt ítélje el a kommunizmust, mint törvénytelen és bűnös rezsimet. A hétpontos követelésben szerepel többek között a Temesvári Kiáltvány nyolcadik pontjának elfogadása, az 1987-es brassói munkáslázadás, a ’89-es decemberi forradalom, az 1990-es véres marosvásárhelyi események, a bányászjárások dossziéi ügyében folytatott vizsgálatok befejezése, valamint az, hogy vizsgálják ki, miként konszolidálódott újra Romániában a szekurista-kommunista oligarchia. Válasz eddig nem érkezett a címzettektől. Június 18-án – két baloldali politikai zsebalakulat egyesülésével – új párt alakult, jelvénye a sarló és kalapács, alapján vörös zászlóval. Elnöke – a Nagy-Románia Párt egyik egykori kisvezére – többek között a következőket mondta: “Mi magunkénak tartjuk Ceausescu értékét. Ő egyike Románia legnagyobb vezetőinek, talán a múlt század legnagyobbja.” Hát ilyen Janus-arcú a mi társadalmunk, tette hozzá Kilin Sándor újságíró. /Kilin Sándor: Janus-arc. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 21./2006. január 25.
A Temesvár Társaság és az általa kiadott Timisoara című újság (a román lapok közül az egyetlen, amely magyar, német és szerb nyelvű kisebbségi oldalt jelentet meg) szerkesztősége megünnepelte fennállásának tizenhatodik évfordulóját. /László Árpád: Mi szem-szájnak ingere. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 25./2006. március 22.
Március 21-én a szenátus jogi és emberjogi bizottsága folytatta az átvilágítási törvénytervezet vitáját, amelyet a Temesvár Társaság szövegezett meg, és négy Temes megyei képviselő, illetve szenátor terjesztett be indítványként. Eckstein-Kovács Péter szenátor, a jogi bizottság tagja elmondta: a testület a kezdeményezők tudomására hozta, melyek azok a szakaszok, amelyeknél törvényességi és alkotmányossági aggályok merülnek fel. Leltárt készítettek továbbá a kényes kérdésekről, s a kezdeményezőkkel egyetértésben jövő hétre halasztották a végleges vitát. A szenátor szerint az átvilágítási törvény az RMDSZ képviselőit, szenátorait kevésbé érinti. Emlékeztetett arra, hogy Kolozs megyében, akik pályáztak helyi, megyei tanácsosi vagy parlamenti tisztségre fel kellett tüntetniük, milyen kapcsolatuk volt ’89 előtt a Securitatéval és a Román Kommunista Párttal. Sajtótájékoztatóján Markó Béla elmondta: már a 90-es évek elejétől az RMDSZ szabályzatában szerepel a temesvári kiáltvány 8. pontja. Ennek értelmében azok az RMDSZ-tagok, akik a kommunista nomenklatúra tagjai voltak, vagy közük volt az egykori titkosrendőrséghez, nem tölthettek be vezetői tisztséget a szövetségben. /P. A. M.: Megvitatták az átvilágítási törvénytervezetet. Eckstein-Kovács: az RMDSZ-t kevésbé érinti a kérdés. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./2006. október 19.
A képviselőház elnökéhez fordult több befolyásos civil szervezet, és arra kérték Bogdan Olteanut, hogy küldje vissza az alsóház jogi bizottságához a Feddhetetlenségi Ügynökség létrehozásáról szóló törvénytervezetet. Az Academia Catavencu Sajtófigyelő Ügynökség, a Pro Demokrácia Egyesület, a Freedom House romániai kirendeltsége, a Társadalmi Párbeszédért Csoport, a Független Újságírás Központja, a Temesvár Társaság, illetve a Román Akadémiai Társaság vezetői levelükben kifejtették: alkalmazhatatlanná vált a tervezet azt követően, hogy a képviselőház jogi bizottságában a honatyák gyökeresen megváltoztatták a törvény szövegét. Az RMDSZ az emberi jogok sérülésére hivatkozva nem támogatja a kormány által előterjesztett szövegváltozatot. /-or-:/Macovei Feddhetetlenségi Ügynökségét civil szervezetek támogatják. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 19./
lapozás: 1-18